Palpatine nézőpontja
A Kashyyyki főtanács 2005.06.12. 18:24
Palpatine nézőpontja
A gonosz számos arcot ölthet, és a gondosan eltervezett események olykor még a legnagyobb hősöket is képesek azzá a szörnyeteggé tenni, amelynek elpusztítására felesküdtek, ahogy azt Anakin Skywalker bukásának történetében is láthatjuk A Sithek bosszújában. Ian McDiarmid az általa játszott Palpatine kancellár/Darth Sidious összetett karakteréről vallott nekünk, aki lenyűgöző tehetséggel bír, hogy az Anakinhez hasonló ígéretes, ifjú Jediket saját félelmeiktől hajszolt, gyötrődő lelkekké formálja. "Javíthatatlanul fekete szíve van," mondja McDiarmid Palpatine-ról. "Semmi jót nem mondhatunk róla. Amikor először láttuk Vadert az eredeti trilógiában, azt gondoltuk, ő a sötétség szíve, és senki nem lehet nála gonoszabb. Most azonban már tudjuk, mi történt vele. És többek közt azért is izgalmas ez a film, mert Anakinnel tartunk a Vaderré válás minden egyes lépésén, még ha a döntéseivel nem is értünk egyet. A döntéseit részben a nyomasztó emlékű gyermekkora indokolja, valamit a hatalom iránti türelmetlen vágya. És ez az, amit az én karakterem megragad, és felhasznál ellene." "Ha az ember teljes mértékben gonosz karaktert játszik, az már önmagában is rendkívül érdekes, hiszen egyetlen dolog hajtja, a minél nagyobb hatalom megragadása," folytatja McDiarmid. "Nem annyira arról van szó, hogy nincs morális értékrendje, mint inkább arról, hogy az egyetlen, ami számít neki, a hatalma kiterjesztése." Mégis, bár Palpatine velejéig gonosz karakter, McDiarmid megpróbálta megtalálni az emberi oldalát, még ha az igen halovány is. "Próbáltam keresni valami jót is Palpatine személyiségében, és az egyetlen, amit eddig találtam, hogy kétségtelenül rajong a művészetekért, hiszen operába jár," nevet McDiarmid. "Eredetileg ez a jelenet az irodában játszódott volna, de George (Lucas) úgy gondolta, jobb lenne egy kis változatosság a helyszínekben, ezért a színház mellett döntött, amivel Hayden is és én is azonnal egyetértettem. Ha halkan beszélgetünk egymással egy páholyban, hatalmas segítséget ad, ha közben egy előadásra figyelhetünk. Ugyanis az ember bármikor gond nélkül elfordíthatja a fejét, és ez azt a hatást kelti, hogy az előadást figyeli, közben pedig más dolgok járnak a fejében. Hayden bízott benne, hogy az előadás a Hamlet lesz, és akkor láthatunk egy színdarabot a színdarabban, mindezt pedig egy újabb színdarabban." Miközben a korábbiaknál nagyobb szerepére készült A Sithek bosszújában, McDiarmid párhuzamokat fedezett fel, nem csupán más filmekkel és irodalmi alkotásokkal, hanem történelmi helyzetekkel is, amikor a korlátlan politikai hatalom csábítása pusztulást hozott a nemzetekre. "Ezekben a filmekben az az érdekes, hogy visszautalnak számos olyan filmre, amely hatással volt rájuk," magyarázza McDiarmid. "Amikor az arcom átváltozik a filmben, eszembe jutott egy korai némafilm, Az operaház fantomja Lon Chaneyvel. A Sithek bosszújában Anakin Fausthoz hasonló alkut köt az Ördöggel, én pedig minden tőlem telhetőt megteszek, hogy az eddigi legjobb tanítványommá tegyem. Így aztán amikor szörnyű sérüléseket szerez a harcban, és nem tudni, túléli-e, újjászületik, mint a szörnyeteg, Frankenstein. Sidious ezután rájön, hogy Vader még nagyobb nyereség, mert emberből gép lett, és pontosan ez történik, amikor az embereket megrontja a fasizmus."
|